Egy legenda szerint Brian Eno-t, az ambient atyját, elütötte egy autó 1975-ben. Hosszas kórházi kezelésre szorult járóképtelensége miatt. Egyszer, amíg az ágyában feküdt hogy meggyógyuljanak sérülései megkérte egy női látogatóját, hogy tegyen fel egy 17. századi hárfazenei lemezt (ne feledjük, hogy Eno jeleskedett ezelőtt már más műfajokban is, így érthető hogy ilyen régen volt lehetősége kórházban zenét hallgatni). Sajnálatos módon a hölgy elfelejtette távozása előtt feltekerni a hangerőt, így Eno csak a kinti esőnél hangosabb részleteket hallhatta. Lassan megadta magát a hangoknak, és ennek köszönhetően olyan tapasztalatokra tett szert, amely késztette a modern ambient megalkotására. Brian Eno megteremtette az ambient műfajt (az ambient elnevezés is tőle származik). Első albuma az 1978-as Music for Airports volt, amely a négy részes Ambient sorozatának első tagja. Ezt az albumok repülőtéri várótermek számára készítette, azoknak az embereknek, akik órákat várnak a nagy út előtt, amellyel hatalmas távolságokat szelnek át. Sok ember fél a repüléstől, így az ambient megnyugtatja őketSzerintem az ambient szépsége éppen az, amit sokan kifogásolnak, mégpedig hogy ‘78 óta szinte semmit sem változott. Ez egy nagyon jó dolog, mert a régi zenéket is ugyanúgy lehet hallgatni, mint a maiakat, amik mégiscsak korszerűbb eszközökkel készültek. Most gondolj bele ugyanebbe a dologba pl. az acid stílusnál, és elég csak 1990-ig visszamenni… Az ambientnek nincs szüksége megújulásra. Természetesen mint minden, ez is keveredik az újabb stílusokkal, de ez nem nevezhető lényegi megújulásnak szerintem.
Millipede – All My Best Intentions (2009)
•november 14, 2009 • Szólj hozzá
Az album érdekessége, hogy igazán behatárolhatatlan. Sejtelmes és nyomasztó, néhol pedig vidám és mozgalmas. Ahogy olvastam a STALKER című számítógépes játékhoz van valami köze, de a hozzászóló nem fogalmazott egyértelműen… No mindegy, én azért csak letöltöttem és nem bántam meg.
Kedvencem egyértelműen a Reoccurring Themes In The Artist’s Work, nagyon eltalálták a hangokat, nyugtató, kellemes hatás, egy lágy zongora kísérettel. A Deepest Peace két verzióban is felkerült a korongra, az eredetit egy remix követi, ami véleményem szerint jobban sikerült, mint az original. Nagy kedvencem még a Recesses című track, amit 100% Dark Ambient, érdes, belassult hangokkal.
Tehát a tartalmat azoknak ajánlom akik kedvelik a horrorjátékokat, filmeket, vagy csak szimplán szeretik a sötét hangzású, elvont zenéket!
Marek Hemmann – In Between
•november 11, 2009 • Szólj hozzáArkus P. DAZED+CONFUSED LP
•november 7, 2009 • Szólj hozzá
Ismét gádzsós minimál? Nem! Tévedtél, igényes számokat kapunk.
Amióta a szakmában van azóta elkezdte írni ezeket a számokat. Némelyik szám hard-os elemet kapott, de nagy részük igényes Minimal lett. Kedvenceim a confused, made, crased, fused, számok.
A Gone szám meg 135 Bpm-es Hard techno lett nem irtam el, 135-ön is elég jól zakatol.Nem szeretem a minimalt de ez garantáltan jól sikerült.


